FONTOS! Kihirdették az ErP rendelet módosítását!

ErP-vel kapcsolatban  (Forrás: vgfszaklap.hu)

Az Európai bizottság megalkotja a 811/812/813/814/2013/EU rendeletet és tanácsi irányelvet a helyiségfüggő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásról – köznapi néven az „ErP”-t (egyébként az angol megnevezés Energy related Products Directive), azaz az energiával kapcsolatos termékek irányelvét. A hivatalos megfogalmazásban arról van szó, hogy a rendelet tiltja azoknak a termékeknek a forgalmazását, amelyekből az EU 28-on belül ugyan sokat értékesítünk, így tehát biztosan nagyon szennyezik a környezetet. Gyakorlatilag tiltja azoknak az olaj- és gázkazánoknak a gyártását és forgalmazását, amelyeknek az éves átlagos hatásfoka nem éri el a 86%-ot, és amelyek névleges hőteljesítménye 400 kW alatt van. Magyarul a kondenzációs kazánon kívül nem lehet más készüléket értékesíteni 2015. szeptember 26-tól az EU 28 tagállamain belül. (Kivételt képez azoknak a gyűjtőkéményeknek a használata, ahol nincs arra lehetőség, hogy kondenzációs kazánt használjunk. Ott a nyitott égésterű készülék használata megengedett.) Sajnos nem jelentős a hazai hőszivattyú-felhozatal, de a törvény ezt a termékkategóriát is osztályozza, helyenként fogást keresve rajta, eredménytelenül.

Általános címkézés

A törvény „ látványos” eleme: az energiahatékonysági címke alkalmazása valamennyi „játékban maradó” termékre. A 811-es és 812-es törvény tartalmazza a fűtőberendezések és vízmelegítők címkézéséről szóló szabályzatokat; a hűtőgép vagy villanykörte vásárláskor megszokott címkével fog eztán a vásárló találkozni. Meg fog lepődni, hiszen csak olyan kazánt fog találni, ami minimum A+ kategóriás lesz, hiszen a hatásfok-kritérium az összes hagyományost kizárja. Tartalmazni fogja a címke külön fűtésre és használati meleg vízre a hatásfokot, a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt. Természetesen fel lesz tüntetve a gyártó és a termék pontos típusa is. Továbbá az eladás vagy a beüzemelés (ki tudja…) során az eladó köteles lesz kiállítani egy „RENDSZERCÍMKÉ-t” is, ami azt fogja jelenteni, hogy legalább 15 perccel meg fog növekedni a kazán vagy tároló értékesítésének időtartama, mert egy bonyolult számítás alapján meg kell határozni magának a fűtési rendszernek az energetikai szintjét. Ezen a rendszercímkén be kell ikszelni, hogy például a kazánhoz milyen indirekt tároló, hőszivattyú vagy napkollektor-rendszer tartozik, és ezek összessége fog meghatározni egy rendszerosztályzatot.

A termék címkézéséért és szállításáért a forgalmazó a felelős, de ha a címke a boltban nem látható a terméken, azért kizárólag a bolt büntethető. Szintén a forgalmazó feladata az ErP kommunikálása és reklámozása is. Egy évvel ezelőtt volt a magyar piacon egy látványos napkollektor-ellenőrzés, ahol egy nem harmonizált törvény alapján a hazai fogyasztóvédelem mondvacsinált okok miatt felfüggesztette a forgalmazók 90%-át. El lehet hát képzelni, mi lesz itt jövő év szeptember végétől az energetikai címkézés miatt.

Károsanyag-kibocsátás

Szigorúan és helyesen a különböző károsanyag-kibocsátások szintje külön feltüntetésre került: 56 mg/kWh (gáz) és 120 mg/kWh (olaj), továbbá a zajszint 65 dB alatt kell, hogy legyen, és kizárólag a modulációs keringtető szivattyú használata megengedett.

Káosz a kazánok cseréje körül

Óriási bizonytalanság alakult ki az úgynevezett kazáncsere-rendelet körül, amely tegnap lépett volna hatályba, de mégsem jelent meg. A jogszabály ugyanis betarthatatlan határidőket szabna a hagyományos fűtőberendezések beépítésére. Egyes gázcégek pedig a meg sem született rendelkezésre hivatkozva tiltják az ügyfeleiknek a régi típusú kazánok felszereltetését.

„Teljes a káosz az úgynevezett kazáncsere-rendelettel kapcsolatban. Az új jogszabály az eredeti elképzelés szerint tegnap lépett volna hatályba, de még ma is csak a tervezete létezik, amely betarthatatlan határidőket tartalmaz” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Épületgépészek Szövetségének ügyvezető elnöke. Gyárfás Attila elmondta: az Európai Bizottság még 2013-ban hozott rendeletet arról, hogy 2015. szeptember 26-tól csak az előírásban foglalt hatásfoknak megfelelő gáz-fűtőkészülékeket lehet forgalomba hozni, üzembe helyezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megjelölt időponttól a gyárakat nem hagyhatják el „hagyományos” kazánok, csak az úgynevezett kondenzációs fűtőberendezések. A már forgalomba került régi rendszerű készülékekre azonban nem vonatkozik ez a tiltás. Vagyis a kereskedelmi készleten lévő berendezések megvételére és felszereltetésére nincs uniós határidő. Ennek ellenére a magyar kormány a készülő rendelkezésében a lakosság esetében december 31-ig szabna határidőt az ilyen fűtőegységek üzembe állítására, s a határnap után csak az új típusú berendezéseket vásárolhatnák meg és építtethetnék be a háztartások. A piacon lévő mintegy 20 ezer hagyományos kazánt azonban lehetetlen az év végéig értékesíteni és felszerelni. Így a lakosság a jövőben kénytelen lesz feketén üzembe helyezni ezeket a készülékeket. Ezért a szakma egybehangzóan azt kérte a kormányzattól, adjon kétéves türelmi időt a régebbi kazántípusok felszereltetéséhez. A kabinet azonban mindeddig nem reagált érdemben.

Az ügyvezető elnök hozzátette: a kazáncserék körüli gondokat tetézi, hogy a német E.ON magyar gázszolgáltató leányvállalata és a Főgáz Zrt. közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatja az ügyfeleit, hogy augusztus végétől nem fogad be olyan kiviteli terveket, amelyek a hagyományos kazántípus beépítésére vonatkoznak. Miközben a gázcégek nem hatóságok, tehát nem hozhatnak ilyen döntést egy olyan rendeletre hivatkozva, amely eddig életbe sem lépett. „Vagyis a két gáztársaság törvénysértő módon járt el” – állítja Gyárfás Attila.

Magyarországon csaknem 2,5 millió gázkészülék és 4,5 millió konvektor van beszerelve. Az uniós rendelet pedig nem határozza meg a forgalomból kivonandó fűtőberendezés-típusokat, de 86 százalékos hatásfokot ír elő, amelyet csak a kondenzációs gázkazán képes teljesíteni. Ez a fűtőkészülék a füst hőjét is hasznosítja. Ugyanakkor jóval drágább az alacsonyabb hatásfokú, hagyományos készülékeknél, és sok esetben a füstelvezető rendszert, illetve a kéményt is át kell építeni az új fűtőberendezés cseréjekor.

Forrás: megsz.hu

2015. szeptember 26-ától csak kondenzációs gázkazánok hozhatók forgalomba

2015. szeptember 26-tól automatikusan hatályba lép Magyarországon is az az uniós rendelet, amely éves átlagban mérve a legalább 86 százalékos hatásfokú gázkazánok forgalomba hozatalát engedélyezi, ez azt jelenti, hogy ekkortól csak kondenzációs gázkazánok felszerelésére lehet engedélyt kapni - mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója, szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.

Jelenleg Magyarországon 2,5 millió gáz fűtőkészülék működik, az évente forgalomba hozott új készülékek száma 40-50 ezer, ennek mindössze 40 százaléka kondenzációs kazán - erről Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke beszélt a tájékoztatón.

A meglévő hagyományos gázkazánokhoz képest - a gyakorlati tapasztalatok szerint - a kondenzációs kazánok gázfelhasználása 25-30 százalékkal kevesebb - válaszolta Versits Tamás, az MTI kérdésére. A kondenzációs gázkazánok ára 300 ezer forinttól indul, de a kiegészítő beruházásokkal együtt a kazáncsere elérheti az egymillió forintot is. A megtérülés 2,5 és 8 év közé esik.

Szintén szeptembertől felkerülnek a gázkészülékekre is az energia címkék, amelyek - a háztartási készülékekhez hasonlóan - betűkkel jelzik az energiahatékonyságot.

Ez év elejétől csak a szigorított hő-technikai előírásoknak megfelelő lakásépítéshez - felújításhoz nyújtható állami, illetve uniós támogatás. Ez azt jelenti, hogy az új előírások következtében 40 százalékkal növekszik az energiahatékonyság a korábbihoz képest, így a fűtésre használt energia 25-30 százalékkal csökken - vázolta az egyéb adatokat Bart István.

Az eddigi tapasztalat az, hogy energetikai felújításba csak támogatással vágnak bele a lakástulajdonosok. Az új uniós költségvetési ciklusban 63 milliárd forint jut energiahatékonysági beruházásra, ebből a lakosság 33-34 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaphat. Ebből évi 30 ezer lakást lehet felújítani - tette hozzá az igazgató.

A sajtótájékoztatót szervező Magyar Energiahatékonysági Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. civil szervezet, amely az energiahatékonyságban érintett cégek támogatásávaltevékenykedik.

Forrás: STOP/MTI  

Új fűtéskorszerűsítés finanszírozási  program

2014-től egy teljesen új fűtéskorszerűsítés finanszírozási  programmal, egy teljesen új konstrukcióval találkozhatunk.

Az előző évek gyakorlatától eltérően a vissza nem térítendő támogatások helyett erre a célra felvehető kedvezményes hitelekkel támogatják a lakosság azon részét, akik készen állnak otthonaik korszerűsítése céljából erre az áldozatra.

Jogosan merül fel a kérdés hogy miért? Miért nem volt jó az eddigi fűtéskorszerűsítési támogatás?

Természetesen az állami támogatás továbbra is megmarad, mert ez fontos, de most más formát fog ölteni, kedvezményes hitelek formájában juthatunk fűtéskorszerűsítési támogatáshoz. 2020-ig minden évben 70 milliárdos támogatással fogják segíteni azokat, akik belevágnak a fűtéskorszerűsítésbe!

Lehet igényelni hitelt fűtéskorszerűsítésre állami kamattámogatással és piaci kamatozású konstrukcióban is. Természetesen az államilag támogatott hitel részletei sokkal kedvezőbbek, mert az állam kamattámogatást ad, így kedvezőbb a hitel.

Az otthonteremtési kamattámogatási kölcsön keretében igényelt kölcsön esetében az állami kamattámogatásban 5 évig részesül az igénylő. Ezután piaci kamatozásúra vált át a hitel, így a törlesztő-részlet is az akkor aktuális piaci kamatozású hitelek törlesztő-részleteinek mértékének fog megfelelni. 

A fűtéskorszerűsítési hitelt igénylését 2014. december 31-ig lehet benyújtani a pénzintézetekhez.

Lehet igényelni fűtéskorszerűsítésre akár 20 éves futamidőre is államilag támogatott hitelt, ennek az a feltétele, hogy az igénylőnek és ha van családtagjának sem lehet más ingatlan a tulajdonában, azon kívül, amelyre igénylik a hitelt.

Amennyiben kamattámogatásos hitelt igényelt, abban az esetben számlákkal kell igazolni a felhasználást, minimum a költségvetés 70 %-át kell igazolni számlákkal.

Abban az esetben ha a hitelnek az összege meghaladja a költségvetés 70%-át a teljes összeget kell igazolni számlákkal.

Amennyiben nem tud igényelni állami támogatású fűtéskorszerűsítési hitelt, akkor lehetősége van piaci kamatozású hitel igénylésére ugyanerre a célra. Ebben az esetben a kamatok, törlesztő-részletek is magasabbak, de nem kell számlákkal igazolni a költségeke, nincs korlátozva sem a hitelnek az összege sem, sem az ingatlan korszerűsítésének költségvetése. Természetesen a pénzintézet által támasztott feltételeknek meg kell felelnie az igénylőnek és ha szükség van rá, akkor fedezetet is kell biztosítania a hitel összegére.

Fűtéskorszerűsítésre amennyiben 5 éves kamattámogatásos hitelre jogosult a költségvetés összege nem haladhatja meg a 15 millió forintot és az erre adott hitel összege nem lehet több 10 millió forintnál.

Ha 20 éves futamidővel igényelt kamattámogatásos hitelt fűtéskorszerűsítésre, abban az esetben a hitel összege nem haladhatja meg az 5 millió forintot.

Igényelhet családi ház korszerűsítésére is hitelt, korszerűsítésnek számít:

- villany, gáz, víz, csatorna közművek bevezetése, a belső hálózatok kialakítása

- ha nem rendelkezett eddig fürdőszobával, akkor az új fürdőszoba kiépítése
- központi fűtés kialakítása vagy elavult esetén a cseréje, beletartozik a megújuló energiarendszer kialakítása, napelem.
- hang-, hő, vízszigetelési munkálatok
- külső nyílászárók cseréje energiatakarékos nyílászárókra
- tető cseréje, felújítása, szigetelése
- olyan munkálatok, amelyek a fent említett munkákkal közvetlen kapcsolódnak, helyreállítási munkálatok, de ezek költsége nem haladhatja meg a 20 %-át a korszerűsítési költségeknek.

A szénmonoxid érzékelő berendezések műszaki követelményeiről

forrás: GMBSZ

A belügyminiszter 12/2014. (II. 21.) BM rendelete a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről
A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § t) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 9. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítése céljából alkalmazott szén-monoxid érzékelő berendezésre (a továbbiakban: berendezés) vonatkozó funkcionális követelményekre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem érinti az elektromágneses összeférhetőségről szóló 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendeletnek, és az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet követelményeinek való megfelelést.
2. § A berendezésnek meg kell felelnie az 1. melléklet szerinti alapvető funkcionális követelményeknek.
3. § Ha a berendezés az MSZ EN 50291-1 szabványban (Villamos gyártmányok szén-monoxid érzékelésére lakóhelyiségekben. 1. rész: Vizsgálati módszerek és működési követelmények) foglalt követelményeknek megfelel, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyúttal eleget tesz az 1. melléklet szerinti követelményeknek. Az 1. melléklet szerinti követelmények az ezen szabvánnyal egyenértékű más műszaki megoldással is teljesíthetőek.
4. § Az olyan berendezést, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, el kell fogadni, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és élet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
6. § Hatályát veszti a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról és egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet.
7. § Az e rendelet hatálybalépésétől számított 60. napig a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 9. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott kötelezettség vonatkozásában a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról és egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet 1. §-a alapján alkalmazható berendezések alkalmazását is el kell fogadni.
8. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter

1. melléklet a 12/2014. (II. 21.) BM rendelethez
A berendezésre vonatkozó alapvető funkcionális követelmények
1. A berendezésnek alkalmasnak kell lennie a szén-monoxid (a továbbiakban: CO) emberre veszélyes szintjének biztonságos és hatékony érzékelésére.
2. A berendezésnek a CO emberre veszélyes szintjének érzékelése esetén – a veszélyes szint fennállásáig – folyamatosan riasztó jelzést kell adnia annyi időn belül, mely az érintett helyiségből való távozást biztonságosan lehetővé teszi.
3. A berendezés által adott riasztó jelzésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a felszerelés helyiségében bárki azonnal és egyértelműen érzékelhesse.
4. Azokat a legfontosabb jellemzőket, információkat és használati útmutatásokat, amelyek ismeretétől és figyelembevételétől a rendeltetésszerű használat függ, a berendezésen vagy a csomagolásán, és a hozzá mellékelt magyar nyelvű használati utasításban meg kell adni.
5. A berendezés bekapcsolt állapotát, esetleges meghibásodását és – amennyiben ilyen funkcióval is  ellátták – élettartamának végét egyértelmű, egymástól megkülönböztethető jelzésnek kell mutatnia.

2014-től fűtéskorszerűsítési támogatás helyett kedvezményes hitelek várhatók

A vissza nem térítendő támogatások nem bizonyultak jó megoldásnak, mert pazarlóan használják fel a forrásokat. A Kormány a következő években inkább kedvezményes hiteleket adna az energetikai felújításokra - többek között a fűtéskorszerűsítésre is.

Cséfalvay Zoltán államtitkár (NGM) egy budapesti konferencián azt mondta, továbbra is fontos, hogy legyenek államilag támogatott lakossági és kkv-s energiahatékonysági beruházások, de várhatóan kedvezményes hitelekben fog megtestesülni a támogatásuk. A 2014-2020-as uniós forrásokból energiahatékonysági beruházásokra összesen évente mintegy 70 milliárd forint fog jutni. A kedvezményes hitelektől az várható, hogy a forrás a hitel visszafizetése után újból felhasználható lesz az újabb beruházásra. Ezek a ciklusok akár több évtizeden keresztül tarthatnának. Ha egyszeri összeget adnak a kazáncseréhez, ablakcseréhez, hőszigeteléshez, akkor a támogatási keret gyorsan elfogy és kevesek jutnak támogatáshoz. Az utóbbi időben kiírt pályázati pénzkeretek többsége napok alatt elfogyott.

A támogatott hitelből elvégzett felújítás következtében megtakarított pénz fedezheti a felújítás költségét.

A Tirotherm Kft. a Társasházi Konferencia szponzora

2013. november 21-én került megrendezésre  a Társasházi Magazin Konferenciája Megtakarítási és rezsicsökkentési lehetőségek 2014 címmel, mely nagy sikert aratott a  társasházi közös képviselők körében.

Napi szintű téma a megtakarítás és a rezsicsökkentés, amelyhez a konferencián elhangzó előadások megoldási javaslatokat adtak. Helyi szinten az önkormányzatok javíthatják a társasházban élők komfortérzetét, míg a megtakarítási, finanszírozási és pályázat nélküli, ám mégis pályázattal elérhető felújítási javaslatokkal a tájékozott társasházkezelő hozzájárulhat a költségcsökkenéshez. 

A fűtéskorszerűsítés és a szakszerűen megtervezett energetikai felújítások is kifizetődnek.