kondenzációs kazán, brötje márkaszerviz, brötje kazánok, kazánházi kivitelezés, kazánház karbantartás

kondenzációs kazán, brötje márkaszerviz, brötje kazánok, kazánházi kivitelezés, kazánház karbantartás
FelmérésTársasházaknakIntézményeknekCégeknek

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön első kézből az újdonságokról!

Szerviz

Szervizvonal:+36-1
363-3150
Cégünk 2004-től a MSZ EN ISO9001:2001 szabvány szerint végzi tevékenységét, számos ügyfelünk megelégedettségére. 2015. augusztus elsejétől a az ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszer került bevezetésre.

Márkáink

Brötje
HS-TARM
Sentinel
Ariston

Tudástár

MINDENT A BIOMASSZÁRÓL

 

Korábban főleg az erdőben keletkező tűzifával és mezőgazdasági hulladékokkal fűtöttünk, melyet az ideig-óráig olcsó fosszilis tüzelőanyagok váltottak fel. Eleinte a szén, majd az olaj, legvégül a földgáz. Ezek szépen sorra eltűnnek, hiszen több ezer kilométerről szállítják őket Magyarországra és áruk megfizethetetlenné válik. A modern biomassza kifejezés azért tér el a korábbiaktól, mert a régi tüzelőanyagok új felhasználása már új, modernebb technológiát igényel.

 

Lássuk, mit is jelent tudományosan a biomassza:

-  a természetben előforduló növények és állatok összessége

-  állatok és növények által kiválasztott anyagok (pl.: bélsár)

-  elpusztult (de nem fosszilis) állati és növényi tömeg, (pl.: szalma, fa)

 

 

 

 

 

 

A szó jelenleg használt értelmében biomasszák közé soroljuk tehát az erdő és mezőgazdaság elégethető termékeit. Ezeket azonban el kell egymástól különíteni, mert az eltüzelésük más technológiát kíván. A lágyszárúak tüzeléstechnikája csak az elmúlt évtizedekben indult komoly fejlődésnek, mert a századforduló előtti technológiai szinten kis léptékben nem volt megoldható.

A régi időkben csak ritkán tüzelték el mezőgazdasági hulladékokat a fűtésre, és azok közül is csak egy-két félét, pl. kukoricacsutka. Ennek okai érthetők, hiszen saját magunk is kipróbálhatjuk, ha meggyújtunk egy nagy adag szalmát, milyen füstje és lángja van, és vele szemben a fa milyen tisztán ég el. Ezért erre a kis biomassza kazánoknál megoldást kellett találni.

Az elmúlt évtizedben fejlődtek ki a lágyszárúak eltüzelésére alkalmas kazánok. A megoldás abban rejlik, hogy a tűztérben folyamatosan mozog az alapanyag, és a hőmérsékletviszonyok is optimálisan vannak beállítva. 

 

 

A tűztérhőmérséklet veti fel a következő problémát. A fa 900-1200°C-on ég el tökéletesen, míg a lágyszárúak 800-900°C-on. Ha a lágyszárúakat magasabb hőmérsékleten égetjük, hamujuk megfolyósodik, és salakot képez a kazán tűzterében, ami tönkreteszi a kazánunkat. Ezért csak olyan kazánban tudunk mezőgazdasági hulladékot, mezőgazdasági pelletet elégetni, melyet erre fejlesztettek ki, és külön beállítás található erre. 

Fontos tudni még a biomassza, főleg lágyszárú tüzelőanyagokról, hogy magas klór és kén tartalmuk van. Így ha nem üzemel a kazán, alaposan ki kell takarítani, mert a klór és kén a levegő nedvességével együtt sósavat és kénsavat alkot, mely korrodálhatja a kazántestet. 

 

Vissza